Talán senki sem gondolta, hogy így lesz, de mégis megtörtént. Az orvosok, bolti eladók és még néhány munkakör kivételével mindenki más bele lett kényszerítve abba, hogy megtanuljon otthonról dolgozni. Van, aki mindig is vágyott rá, hogy kipróbálja, milyen az ágyban teázgatva ülni a laptop előtt és pizsamában tárgyalni, de kétlem, hogy ezt bárki így képzelte volna el. Most, hogy a kényszer tart mindenkit otthon, már nem is annyira romantikus az élmény.
A munkavégzés e két verziója nagyon megosztja az embereket, de nagy az átjárás is a két tábor között. Mindkét oldalon rengeteg pro és kontra érvet lehet felsorakoztatni, de ha dilemma van benned, hogy melyiket válaszd, akkor nem ezek lesznek a legfontosabb szempontok. Ennél sokkal érdekesebb azt megvizsgálni, hogy Te milyen vagy és ezek alapján milyen változtatásokra vagy hajlandó.
Gondolkodtál már azon, hogy mit tennél, ha te irányíthatnád az időt? Visszautaznál az múltadba vagy inkább bepillantanál a jövődbe, esetleg egyszerűen megállítanád a múlását? Kétségtelenül izgalmas eljátszani ezekkel a gondolatokkal, de komolyra fordítva a szót, ebben a blogbejegyzésben az időt, mint az emberi lét egyik legmeghatározóbb tényezőjét szeretném megvizsgálni.
A tudatalatti, a meditáció és a hipnózis témájában felmerülő tévhitekről szeretném most lerántani a leplet. Az elmúlt egy évtizedben a leggyakrabban felmerülő kérdések, amiket feltettek nekem az emberek, azok a relaxált állapot biztonságával kapcsolatosak aggodalmaik voltak. Bármennyire is komolyan vettem és veszem mind a mai napig a munkám, ezek a kérdések mindig megmosolyogtattak.
Lassan 5 éve, hogy örökbe fogadtunk egy kutyát, aki a családunk oszlopos tagja lett, és olyan dolgokra tanított meg, amit korábban nem is gondoltam volna. Ha van kutyád, akkor érdemes elolvasni ezt a blogcikket, ha nincs, akkor pedig azért :)
Emlékszem, amikor gyerekfejjel hallgattam a felnőtteket állandóan arról beszélni, hogy kinek milyen baja van, milyen betegséggel, tünetekkel kellett elmennie az orvoshoz és az esetükben mennyire tehetetlenek még a szakemberek is. Nem igazán értettem, hogy miért ennyire macerás az élet és furcsáltam, hogy milyen sokszor az egészégügyi gond a téma.
Több száz kliens kezelése után egy dologban teljesen biztos vagyok: a férfiak döntő többségének gyengesége, hogy gondot okoz az érzelmeiket a megfelelő módon kezelniük. Pedig enélkül nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is komoly nehézségekkel szembesülnek.
A sikeres élethez a viselkedésünk tudatos irányítására van szükség. De hogyan is tudnánk valami olyasmit irányítani, amit nem ismerünk? Ahhoz, hogy megismerjük a viselkedésünk okait és a miértjeit, sőt még hatással is legyünk rájuk, mélyre kell ásni magunkat az önismeret témakörében.