A munkavégzés e két verziója nagyon megosztja az embereket, de nagy az átjárás is a két tábor között. Mindkét oldalon rengeteg pro és kontra érvet lehet felsorakoztatni, de ha dilemma van benned, hogy melyiket válaszd, akkor nem ezek lesznek a legfontosabb szempontok. Ennél sokkal érdekesebb azt megvizsgálni, hogy Te milyen vagy és ezek alapján milyen változtatásokra vagy hajlandó.

Végül pedig az sem mindegy, hogy az életed melyik szakaszában vagy éppen, mert ez is befolyásolhatja a döntésedet. Most ezeket fogjuk górcső alá venni.

MI A KÜLÖNBSÉG?

A legnagyobb különbség elsősorban a kötöttség kontra szabadság, valamint ezek pozitív és negatív következményei lesznek. Egy multinál végzett munkában megmondják, hogy mettől meddig tart a munkaidő, hogy mi a pontos munkakör és ezért mennyi fizetést adnak.

Ezzel szemben a szabadúszó akkor dolgozik, amikor akar, azzal foglalkozik, amivel akar és a fizetése azon múlik, hogy ő maga mennyi pénzt hoz össze.

Az ebben a különösen érdekes ellentmondás, hogy a multi-kötöttségek sok esetben szabadságot adnak, hiszen a munkaidőn kívül szabadon rendelkezel az időddel, van biztos jövedelmed és a nagyjából kiszámíthatóak a körülmények, így például felszabadultan tölteheted a nyaralásod. Ezzel szemben egy szabadúszó életében könnyen mosódik össze a rugalmas munkaidő a pihenéssel és a szórakozással, sőt, néha átláthatatlanul szövődik egybe a szabadidő a munkával, egy kis lelkiismeretfurdalással megfűszerezve. Így aztán néha nagyobb kötöttség lesz a végeredmény, és még a pénzszerzésen is állandóan agyalhat az ember.

MELYIK VALÓ NEKED?

A döntéshez önmagadat érdemes kielemezni, mert vannak olyan személyiségjegyek, amik a mérleget elbillenthetik az egyik vagy a másik irányába. Ha például a biztonságra törekvés az egyik legalapvetőbb funkciód, akkor a kiszámíthatóbb beosztotti szerep megnyugtató közege számodra biztosan kevesebb stresszel jár. Ha viszont a bezártság és a szűk keretek okoznak benned feszültséget, akkor már nem ennyire egyértelmű a helyzet, mert bár elsőre a szabadúszó lét egyértelműbb választásnak tűnhet, de ott is szükség van a keretekre, csak azt te adod meg önmagadnak. Bármelyik irányt is választod, a saját személyiségednek megfelelően lesznek nagyobb kihívások mind a két oldalon, és frusztrációkat is biztosan tapasztalni fogsz.

Mivel minden ember elméje egyedi, hiszen az élettörténetünk is az, ezért az alapvető személyiségjegyeid alapján el tudod dönteni, hogy melyik irányba indulj el, de azon se lepődj meg, ha idővel arra jössz rá, hogy az induláskor még nem ismerted eléggé önmagad. Sok olyan emberrel találkoztam, aki a multi világot megutálva saját vállalkozásba kezdett, de az sem ritka, hogy ez fordítva történik meg. Már csak azért sem tudsz rosszul dönteni, mert minden helyzet tapasztalatokkal gazdagít, ami a következő életszakaszban vagy akár munkahelyen is megkönnyíti a boldogulásodat.

MILYEN KORSZAKODBAN VAGY?

Az életünk több szakaszra bontható, amiben a munkavégzés és a munka megválasztása is fontos állomás. Amikor egy fiatal felnőtt a szüleiről készül leszakadni, de a tudata még a gyermeki programokat biztonságosabbnak érzi, akkor hiába kreatív az illető, valószínűleg szívesebben helyezkedik el alkalmazottként, mintsem hogy kockáztassa a kudarcot.

Ha viszont a szülőkkel sok olyan konfliktus volt, ami a megfeleléshez kötődik, akkor előfordulhat, hogy nagyobb dolgot akar letenni minél rövidebb idő alatt az asztalra, hogy a vágyott elismerést kivívja magának.

Persze mindig adódnak kivételek, de ha tisztán szeretnéd látni az elméd működését, akkor az egyik legalapvetőbb a szüleiddel kapcsolatos gyerekkori és az aktuális viszony feltérképezése.

 A munka jellegének kiválasztásához, megváltoztatásához pedig szükség van egy bizonyos érettségre, ami pedig nyilván tapasztalatot kíván meg. Kellenek a sikerek és a kudarcok ahhoz, hogy ki tudja mondani az ember, hogy most már valami egyészen mást és máshogyan szeretne végezni. Idő kell ahhoz is, hogy rugalmasságot tanuljon az ember, ami egy nagyobb váltásnál hatalmas előny, mert esetleg teljesen új készségeket kell hozzá elsajátítani. Minél rövidebb idő alatt képes erre az ember, annál zökkenőmentesebb lesz a váltás.

MIT SZERETSZ CSINÁLNI?

Nekem az édesapám mindig azt javasolta, hogy olyan munkát végezzek, amit szeretek csinálni, de arra csak menet közben jöttem rá, hogy először meg kell tanulni elvégezni olyasmit is, amit nem szeretek. Amíg ez utóbbi ellen lázadoztam, addig bizony azt sem tudtam szeretni, ami egyébként örömmel töltött el.

Véleményem szerint meg kell tanulni a kellemetlenebb feladatokat is elvégezni, mert ha szeretnénk fejlődni, akkor az nem a könnyebb úton fog történni. Ha már valami megy, akkor annak ismétlése ugyan tökéletesítheti a folyamatot, de egy bizonyos szint után ez a fejlődés igen csekély. Ha viszont vállalom a korábbinál nagyobb erőfeszítést igénylő, új feladatokat, kihívásokat, akkor azzal jelentősen fog fejlődni az a terület is, amiben már egyébként biztonságban éreztem magam.

És a legfontosabb, hogy a munka nem csak és kizárólag a munkavégzésről szól. A munkával kapcsolatos események segítenek rálátni a gyengeségeinkre, a gátlásainkra, és belekényszerítenek a változásba, hogy legyőzhessük őket, még akkor is, ha ez olykor fájdalmas és kínzó folyamat.  De ez is csak egy olyan szegmense az életünknek, ahol az a cél, hogy megtanuljuk jól érezni magunkat, ennek az eléréséhez pedig szükséges az önismeret.

Éppen ezért, ha dilemmát okoz az, hogy milyen jellegű munkavégzés illene hozzád, az azért van, mert már eleve rossz a kérdésfelvetés. Próbáld ki, hogy azt a kérdést teszed fel magadnak, hogy melyik úton szeretném jobban megismerni önmagam, szembesülni a hibáimmal és a gyengeségeimmel? Hogyan szeretném felfedezni a már meglévő és a fejlesztésre váró képességeimet? Mert bármibe is kezdesz az életben, végsősoron önismeretet és önfejlesztést fogsz tanulni, ami által egy kiegyensúlyozott, boldogabb élet vár rád.